Kibaszott hősnek érzem magam így szombat éjjel, egy finom és brutálisan kiadós vacsora után, négy óra munkával a hátam mögött (csak a vacsora után!). Sikerült befejeznem, amit akartam, holnap ebédig megleszek az anyaggal. A szoba jól funkcionál egyelőre, csak húgom íróasztalának éles peremébe vertem be vagy háromszor a térdem, de ez simán kiváltja az intravénás koffeint. Ha reggel nem jelentkeznék, akkor megfagytam itt vidéken, de a csendet meg tudnám szokni…
Advertisements
