Brothers – A Tale of Two Sons

Tegnap Ágival végigjátszottuk a fenti játékot és olyan hatással volt rám, hogy nem tudok elmenni nélküle szó nélkül. Viszonylag részletekbe menő, de spoiler-mentes kritika és ismertető jön, nem feltétlenül csak geekeknek ajánlva.

screen_brothers09[1]

A Brothers: A Tale of Two Sons játékot egy svéd stúdió fejlesztette, szorosan együttműködve Josef Fares-szal, egy libanoni, szír származású filmrendezővel. A történet egy képzeletbeli, középkori (fantasy) hangulatú világban játszódik és a főszereplője a két fiú, akik azért vágnak neki a világnak, hogy súlyosan beteg apjuknak gyógyírt találjanak. A játék ugrálós-logikai, de bátran ajánlhatom olyanoknak is, akik még sosem játszottak ilyet: az irányítás egyszerű és viszonylag magától értetődő, a feladványok pont annyira nehezek, hogy azért jelentsenek kihívást, de sose akadjunk el a történetben. Maga a történet lesz, ami változatos helyszíneivel és a lélegzetelállító megjelenésével magával ragad majd bennünket, ezt ígérhetem.

BrothersATaleOfTwoSons[1]

Nem bonyolult és hosszú egyébként a két fiú kalandjait bemutató történet, ám annál szívszorongatóbb. A végig baljóslatú, szép-szomorkás képi világ, zene és “színészi játék” valahogy melankolikussá teszi az egész játékot, az első képkockáktól az utolsó pillanatig. A helyszínek változatosak és rendkívül gazdagon kidolgozottak, nincs olyan részlete egyik helyszínnek sem, ahol ne lenne mit csinálni – és érdemes is. Megannyi apró, kedves vagy épp meghökkentő jelenetet csalhatunk elő egyik vagy másik fiúval. Bár ellentmond valamelyest hőseink céljának, de mindenképpen javaslom, hogy élvezzük ki az utat, fedezzük fel a helyszíneket, ne kapkodjunk. Bár így akár kétszer olyan hosszú is lehet a játék, megéri.

brothers-a-tale-of-two-sons16[1]

Ami igazán naggyá teszi és említésre érdemesnek, az nem a fentiekben keresendő, hanem az egyedi, korábban általam egyáltalán nem tapasztalt, két játékos együttműködését igénylő játékmenetben. Gyakorlatilag alig van olyan helyzet a játékban ugyanis, amit a két fiú ugyanúgy meg tudna oldani, a legtöbb kihíváshoz mindketten kellenek. Hol konkrétan összeadják az erejüket, hol az egyik tud csak megoldani valamit és így segíteni a másiknak, hol pedig egymás hiányosságait pótolják. Mindenképpen javaslom a játékot ezért úgy játszani, hogy valaki, akit egyébként kedvelünk, irányítja a másik karaktert. A játék önmagában egy kommunikációs kísérlet (talán ismeritek azt a játékot, amikor némán kell közösen egy ceruzát fogva megrajzolni valamit), ahogyan türelmesen várunk egymásra, próbáljuk meggyőzni a másikat, hogy tegyen ezt vagy azt, illetve ahogyan megpróbálunk egyszerre a másik karakter képességeivel is számolva gondolkodni, tervezni. Végig egymásra vagyunk utalva, végig úgy kell működnünk, hogy a két fiú egészen más dolgokat tud megcsinálni. Aztán amikor a játék végén megtapasztaljuk a második, harmadik csavart, amit az előző órák alatt épített fel a játék, akkor ámulva olyat tapasztalhatunk, amit semmilyen más média vagy játék esetén… Érdemes egyébként a játékot minden előzetes tájékozódás nélkül végigvinni, rengeteg spoilerrel lehet találkozni videókban, kritikákban vagy akár csak képekben, ezeket kerüljük.

A-Tale-of-Two-Sons-6[1]

Fontos, hogy bár elsőre azt hittem, de a kedves és színes, barátságos képi világ ellenére a játék nagyon nem gyerekeknek való. Minimum 12-14 éves kort mondanám, ami kell ahhoz, hogy végigjátsza valaki és a rá nehezedő érzelmi súlyt elbírja. Ez egyébként akkor válik egyértelművé, amikor a képi világ is először félelmetessé válik, majd kifejezetten elborzasztó pályán kell végigmennünk. Megint csak nem akarok spoilerezni, de azért hozzá vagyok szokva a pixelborzalmakhoz és olyanokat, amiket ebben a játékban kell csinálni, bizony ritkán látni.

Hogyha valaha lesz gyerekem, akkor biztosan végig fogom vele játszani, hogy tanuljon összetartásról, önfeláldozásról, egymásra utaltságról, szomorúságról, gyászról, halálról, búcsúzásról, küzdelemről, reményről és megannyi más értékről, amiket a játék felsorakoztat. Mindezt úgy, hogy egyszer sem lesz giccses, nyálas vagy csöpögős.

A Brothers zenéjének fő témája:

Reklámok

One thought on “Brothers – A Tale of Two Sons

  1. Idhren szerint:

    Ó… Ez nagyon ígéretesen hangzik! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: