Szenvedésekbe

Az a helyzet, hogy én sose szerettem az angolokat. Öntelt, beképzelt, a gyarmatbirodalom emlékében élő nagyhangúaknak láttam őket itt is, ott is. Szomorú látni, hogy az a kevés tisztelet, amit éreztem irántunk, az sem volt különösebben megalapozott, pont olyan ostobán tudnak viselkedni, mint mi. Persze miért vártam mást?

Hőség, kánikula, punnyadás. Volna mit csinálni, akár rendes melókát, akár valamelyik pluszt, amit belsőnek csinálunk, de valahogy képtelen vagyok ma rávenni magamat. Ilyenkor jön a gondolat, hogy kéne már egy jó kis HO. Vagy szabadság? Messze van még az a július.

Ritkán van ilyen, de a következő hétvégére (a mai DnD Klubon kívül) semmi programom nincs. A Witchert harmadszorra újrázom, van pár bezsákolt cucc Steamről, illetve hát pár társas, amit játszani kéne. Valahogy csak feltaláljuk magunkat.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: