Szöveg kategória bejegyzései

Melóka

Senior tanácsadóvá léptem elő (NEM! a korom miatt!!!4!), nőtt a fizuka, jövő év elején kapok új gépet, izgik a melók, van fejlődési ív, szóval minden nagyon jó.

Reklámok

Bocsánat

Isten látja lelkem, én nagyon türelmes akarok lenni és megbocsátó, meg igyekszem megérteni mindig mindenkinek az álláspontját, egy rossz szót róla nem mondani, de inkább beszélgetek, vitatkozok hat nácival, négy fideszessel, tizenkét konzervatívval, mint egy aspergeressel / autistával (sic! Bocsánat, tényleg, nem vágom száz százalékosan a nómenklatúrát!), aki mindenféle kommunikációra képtelen, az írás hangsúlyait, finomságait nem érti, más helyzetébe magát beleképzelni nem tudja, a saját álláspontján kívül mást látni szintén nem tud, de a közösségi oldalakon veri a billentyűzetet mindenféle témában. 😦 Ja, és persze simán van hozzá 150-es IQ-juk, meg fáradhatatlan türelmük, meg még idejük is.

Munkahely

Ma volt a Q2-es értékelés, eddig a legrövidebb. Kb. 5 perc, Draven még mondta is, hogy velem mindig a legrövidebb. Ja, és az értékelés: minden fasza, csak így tovább.

Mina

Kb. másfél hónapja kezdődött a tüsszögés, kedden az állatorvos javaslatára elvittem koponya CT-re. Kiderült, hogy a bal orrában egy 2x1x1 centis daganat van. 😦 Nem nagyon van mit csinálni vele, a körülötte kialakuló gyulladást antibiotikummal kúraszerűen kell kezelni, meg fájdalomcsillapítás, a prognózis kb. egy év, de még ezt pontosítja az eredeti állatorvos. Várhatóan amikor már nem eszik és iszik, akkor jön az altatás, addig a fájdalomcsillapítás mellett várhatóan jól eléldegél. Most 13 éves múlt, ha lehet, ezután még jobban szeretjük. Egyelőre esténként majdnem bőgök, amikor jön a szokásos esti dorombolásáért.

Carrie Frances Fisher

Ő volt az első, akibe szerelmes voltam, talán 8-10 évesen és azt hiszem, még a mai nap is az vagyok.

Politika

Ami engem igazán elszomorít:

  • Egy politikai párt hatalomszerzési szándékkal elkölt közel 20 milliárd forintot kommunikációs kampányra és senki sem kéri számon, nem lehet elszámoltatni, a folyamatban sehol, senki sem tudta, akarta behúzni a kéziféket.
  • Egy politikai párt hatalomszerzési szándékkal a demokrácia eszközét, a népszavazást használja, de a média uralása, a hazug és értelmezhetetlen kérdéssel, a fent említett összeg révén minden érdemi vitát, beszélgetést lehetetlenné tesz, hazugságokkal kampányol és senki sem kéri számon, nem lehet számonkérni, a folyamatban sehol, senki sem tudta, akarta behúzni a kéziféket.
  • Egy politikai párt hatalomszerzési szándékkal tovább játsza az oszd meg és uralkodj politikáját, a legalantasabb gyűlöletet szítja, nyilvánvaló hazugságokkal és mindenféle értéktől mentesen teszi, amit tesz, keresztény, európai, nemzeti értékekre apellál, ezzel a mocskos, üres szennybe taszítva ezeket, és senki sem kéri számon, nem lehet elszámoltatni, a folyamatban sehol, senki sem tudta, akarta behúzni a kéziféket. 

Nem csodálkozom rajta, hogy győztek a nemek, nem gondolom, hogy megmenekült az ország az érvénytelenséggel, nem érzem, hogy egy kicsit is jobb világ lett azzal, hogy túlvagyunk a szavazáson, sőt. A fenti gondolatokkal nézem, olvasom, ahogyan mindenki örül, ki-ki a maga igazának, nem törődve a tényekkel. Hazug kérdésre hazug válaszokat adni, miközben az uralkodó politikai párt szemrebbenés nélkül hazudja tele a médiát és csinálnak továbbra is bármit, hiszen senki sem kéri számon, nem lehet számonkérni, a folyamatban sehol, senki sem tudta, akarta behúzni a kéziféket. Nem vígasztal, hogy én megtettem, amit egy szem szavazó állampolgárként lehetőségem volt. Nem vígasztal, hogy egy viccpárt az egyetlen értelmesnek tűnő alternatíva, nem vígasztal, hogy a barátaim valószínűleg hozzám hasonlóan szavaztak. Ló legeljen a sírodon, miniszterelnök úr.

Szenvedésekbe

Az a helyzet, hogy én sose szerettem az angolokat. Öntelt, beképzelt, a gyarmatbirodalom emlékében élő nagyhangúaknak láttam őket itt is, ott is. Szomorú látni, hogy az a kevés tisztelet, amit éreztem irántunk, az sem volt különösebben megalapozott, pont olyan ostobán tudnak viselkedni, mint mi. Persze miért vártam mást?

Hőség, kánikula, punnyadás. Volna mit csinálni, akár rendes melókát, akár valamelyik pluszt, amit belsőnek csinálunk, de valahogy képtelen vagyok ma rávenni magamat. Ilyenkor jön a gondolat, hogy kéne már egy jó kis HO. Vagy szabadság? Messze van még az a július.

Ritkán van ilyen, de a következő hétvégére (a mai DnD Klubon kívül) semmi programom nincs. A Witchert harmadszorra újrázom, van pár bezsákolt cucc Steamről, illetve hát pár társas, amit játszani kéne. Valahogy csak feltaláljuk magunkat.

Melókában

Az egész iroda a uborka-kovászoló verseny lázában ég, a főnököm salak másnapos, mert ma van a születésnapja, egyébként meg a játékfejlesztős projekt tesztelését beszélgettük délelőtt is és ez ügyben lesz meeting délután is. Mindjárt ebéd, kiváló könyvek vannak úton postán Angliából és a ventillátornak hála a kánikula is elviselhető. Oh yeah.

E3-ról írhatnék, de nem nagyon van mit. A játékok, amik érdekesek voltak nekem, majd év végén, 2017 elején jönnek, addig meg még ezerfelé változhatnak.

Nyűgösen

Tulajdonképpen most lenne igazán szar, ennyire álmosan, ha nem ezen a melóhelyen dolgoznék. Holnap HO, szóval megpróbálom kialudni magam. Lassan mindenre ugrom és harapok, ami nem jó. Addig is… még egy kávé.

Ebéd utánra

Háromszoros nagybácsi lettem. Alma 3,44 kg, 56 centi és anyukájával együtt jól vannak. Rutin.